A Kútmérgezők című szerzemény 2012-ben született teljesen spontán módon, miután jól felháborodtam egy akkoriban újjáalakult „popzenei formáció” interjúját olvasva, amelyben kikérték maguknak a kritikát, miszerint már első aktív időszakukban sem volt túl sok közük ahhoz a - jobb híján nevezzük így - zenéhez, aminek ürügyén éveken át végighaknizhatták az összes erre fogékony rendezvényhelyszínt.

Körülbelül félóra alatt készült el az egész, az elején hallható intróval sokkal több időt töltöttem, mint magával a dallal, már ha nem túlzás a jelző erre a fél percet alig meghaladó tételre. Múltfeldolgozó szabadidőprojektem keretében most ennek is elkészült az újrakevert változata, mert miért ne. A whammy-effektes szóló a Halálfej Együttesben megszokott módon első, de legfeljebb második próbálkozás volt, és bevallom, mind a mai napig tetszik, bár nyilván nem a kifinomultság a legnagyobb erénye. Ennyit mára, hamarosan folytatjuk.